Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A település már időszámításunk kezdetétől lakott hely lehetett. Régészek a falu mai területén szarmata temető nyomaira bukkantak, de ilyen leleteket a környező településeken is találtak. A szarmata leletek mellett avarkori régészeti leletek is előkerültek. A honfoglaló magyarok használhatták a legeltetésre alkalmas rétjeit. A honfoglalás után a térség Kurszán kezébe került, majd halála után Árpádhoz.
Az egyik közeli település megőrizte Árpád egyik fiának nevét is: Üllő. A XI-XII. században Vacs királyi birtok lehetett. Valószínű, hogy a királyi birtokon élők állattenyésztéssel teljesíthették szolgálatukat, mivel nyelvészek szerint „Och” a szláv eredetű ochar /juhász/ szóval állhat kapcsolatban.

A község első okleveles írásos említése 1274-ből való. IV.László király Vacson keltezett oklevelében arra „inti a sebeniciakat, hogy a traniakat ne zaklassák”. Az oklevél keltezési helye Och formában jelenik meg, a későbbiekben nyelvi változások következtében az „o” hangból „v” hang lett. A tatárjárás utáni időkben a királyi birtokok fokozatosan eladományozásra kerültek. A terület már 1280-ban Igmánd nembeli András fia Miklósnak birtoka.

A falu természetföldrajzi fekvése kedvezett a további fejlődésnek. A XIII. században alakulnak ki a fontosabb alföldi utak/ Kun, Szegedi, Körösi/. A Körösi út volt a Pest felé irányuló tiszántúli állatkereskedelem egyik fő útvonala. Így a település bekapcsolódhatott az árutermelésbe. Vacs 1384-ben heti-vásártartási jogot kapott. Ezzel Vacs, ha korlátozott lehetőségekkel is, de mezővárosi fejlõdés útjára léphetett.

A XV. században templomot építettek az itt lakók, a vásároztatási jog megszerzése után kereskedők, iparosok telepedtek meg, így az állattenyésztés és a földművelés mellett megjelentek iparosok és kereskedők is. A helyi oktatás megjelenéséről a XVII. század közepétől találhatók feljegyzések.

A település, története során többször is gazdát cserélt. 1415-ben a Szántai Kolos családtól a Némai Kolos családra szállt a birtok, majd visszakerült királyi tulajdonba. Később a Wachi családhoz került, és végezetül adósság miatt a Kenderessyek tulajdonába ment át. A török hódoltság alatt a térség a budai vilajet fennhatósága alá került. A települést lakói lassan elhagyták, fokozatosan elpusztásodott. A török kiűzése nyomán a Koháry család tulajdonába került, majd a férfiág kihalása után, benősülés következtében Vacs Ferdinánd Szász-Coburg hercegi család tulajdonába került. A család egészen 1944-ig birtokolta a területet.

A Coburg család hozzá kezdett gazdasága fejlesztéséhez. Lengyel és szlovák mezõgazdasági telepeseket /zselléreket/ hoztak a térségbe. A birtokon szükséges iparosok a szomszédos mezővárosokból költöztek be. A vacsi uradalom területén majorságok épültek ki. A hercegi család által folytatott gazdálkodás főirányi, amelyek ma is fellelhetők a térségben: állattenyésztés (sertés, juh, szarvasmarha, ló), földművelés( búza, repce, dohány, gyümölcs, szőlő) és erdőgazdálkodás.

A gazdasági fejlődésnek köszönhetően 1871-ben a falu községgé szerveződött, önálló jegyzőséggel. Ettől kezdve lett a község hivatalosan is Pusztavacs. Coburg herceg 1850-ben orvosi állomást és gyógyszertárat szervezett a faluban. 1856-ban pedig iskolát és tanítói lakást építtetett, rendeztetett be, majd az uradalom több helyén is nyitott iskolát.

1950-ben a tanácsrendszer bevezetésével megalakult Pusztavacson a községi tanács, majd az 1970-ben kialakított országos településfejlesztési koncepció eredményeként a község elvesztette önálló közigazgatását és Örkény Nagyközségi Tanácshoz csatolták társközségként, Hernáddal, Táborfalvával együtt. A településfejlesztési koncepció Pusztavacsot funkció nélküli településként sorolta be és a fejlődés központjába emelt Örkény „alvófalujává” tette.

Pusztavacs önállósága 1989-ben vetődött fel, majd az 1990-es helyhatósági választáson megalakult az önálló önkormányzat.

Pest megye-Pusztavacs

Ezt a honlapot Önök is szerkesztik!

Ha bármilyen Pusztavacshoz kapcsolódó írása, beszámolója, képe, híre van (közélet, kultúra, politika, sport stb.), kérem küldje el a lenti e-mail címre és rövidesen ezen a honlapon is megjelenik:

pusztavacs@gmail.com

 

 

Orvos az ország közepén

2012.10.13

A Syllabux Könyvkiadó gondozásában megjelent Orvos az ország közepén
címmel Dr. Róna István Pusztavacs díszpolgárának és egykori körzeti
orvosának visszaemlékezéseit tartalmazó kötet második kiadása...

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Az 1956-os forradalom története

2011.10.23

Kép Egy ismeretlen egyetemista személyes élményei

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Október 6.

2011.10.06

Kép A dátum, ami kevés magyarázatra szorul. A százhatvanegy évvel ezelőtt történt esemény pedig mára szomorú emlékezésre ad okot.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Pusztavacsi kötödések

2011.07.21

"Nevelőanyámat Pluzsik Andorné sz. Kollár Máriának hívták, 1916. március 16-án született Pusztavacson..."

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Pusztavacson történt | Hozzászólások: 1

Bodza-felvásárlás!

2011.07.10

Vadontermő bodza-felvásárlás indul 2011. július hó 25-től!!!

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

HÚSVÉT

2011.04.22

Kép ÁLDOTT, BÉKÉS ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK!

 

JANUÁR 27. – A HOLOCAUST NEMZETKÖZI EMLÉKNAPJA

2011.01.27

Kép 1945. január 27-én az első ukrán front néhány katonája lépett be elsőként az auschwitzi haláltábor kapuján. A látvány döbbenetes volt. Halottak mindenütt, az élők pedig emberi roncsok voltak csupán. 1942–45 között majd 2 millió ember pusztult el a legnagyobb náci haláltáborban. 2006-tól január 27. – az ENSZ határozata alapján – a holocaust nemzetközi emléknapja. A világon mindenütt megemlékeznek a népirtás áldozatairól, a körülbelül 6 millió emberről, aki már soha nem térhetett vissza az életbe.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Advent

2010.12.18

Kép Ebben az évben november 29-én kezdődött az advent. A Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebb eső vasárnaptól Jézus Krisztus születésnapjáig, december 25-ig tartó időszak a keresztény kultúrkörben az előkészület ideje a karácsonyra. Advent első vasárnapja a vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év kezdete.

 

2004. december 5.: a GYALÁZAT napja

2010.12.05

Kép Hat esztendeje Magyarországon népszavazást tartottak arról, hogy a trianoni, majd a második párizsi diktátum következtében elszakított, és az új határokon túlra került magyarok visszakapják-e a magyar állampolgárságot, ami egy normális korban, egy normális, ép nemzettudattal rendelkező nép esetében eleve nem lehet kérdés...

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Emlékezés 1956. november 4-re

2010.11.04

Kép Október 28-tól - amikor Nagy Imre elismerte a felkelés jogosságát, és győzött a forradalom és szabadságharc - november 3-ig békés, reményteli újrakezdésre készülődött az egész ország. November 4-e vasárnapra esett, és 5-én, hétfőn, már dolgozni mentek volna az emberek.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK